Nico Rosberg, akinek az elmúlt hete a Csodák Hete volt, (ezt a német tévések találták ki), nem egyszerűen csak szenvedélyes foci drukker, a német válogatott megszállott híve, hanem maga is igen jó futballista. Öröm nézni, ahogy kezeli a labdát, és csapatban is feltalálja magát. Ezzel nincs egyedül a Forma-1-es versenyzők között, elég talán csak Schumacherre utalni, aki korábban szabad idejében egy alsóbb osztályú svájci csapat igazolt játékosa volt. Vagy az egyetlen magyar Forma-1-es menőnkre, Baumgartner Zsoltra gondolni, akit mi már (hadd mondjam szelídebben, a magyar autósport és környéke) szinte elfelejtettünk, de akit Paul Stoddart még az idén is meghívott Melbourne-be, hogy soffírozza az előkelőségeket az egyik kétüléses taligáján, a mezőny pedig mindig számít rá, ha a Forma-1-es válogatottnak fociznia kell.
A Csodák Hete pedig azzal kezdődött, hogy Nico végre bekötötte a barátnője fejét (megnősült, ha valaki esetleg nem értené ezt a népi megfogalmazást). Nyilván oltárhoz is vezette, tehát írhattam volna így is, de miután nem tudok bővebbet a dologról, nem akartam kalandokba bocsátkozni. A csodahét pedig azzal folytatódott, hogy a német labdarúgó válogatott megnyerte, immár negyedszer a világbajnokságot, kitörő örömet szerezve ezzel az olyan lelkes szurkolójának, mint Rosberg. Ez eddig 2:0.